Celldömölk Élet...

                                                                   

 Ság hegy

A Sághegyi vulkán egy 5 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva települt. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként őrzi az alsóbb laza képződményeket.

 

Celldömölk legidősebb lakója az ötmillió éves Ság hegy. A hegy keletkezéséről az öregek ezt mondották:

 „Ság hegyet biz az alsósági ördögök építették." Egyszer Lucifer az ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a Kemenesen, az erdős, sík gyönyörű vidéken. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne, hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az ördögök széjjelrebbentek. Hét nap hét éjjel megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap éjjel Lucifer már belátta az egész vidéket. Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek, hogy hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök, ahol érte őket a parancs kiöntötték kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján lévő hét kisebb halom.”

Nos nézzük meg mi is a valóság. A kettős csonka kúp egy „alig néhány százezer évig” működő tűzhányónak a maradványa A hegy mozgalmas geológiai története mintegy 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a föld kéregmozgásai létrehozták a balatoni vulkánsort és annak legnyugatibb tagját a Ság hegyet.

A csaknem 100 m vastag bazalttakaró megvédte a könnyebben málló rétegeket a lepusztulástól, így maradt meg 291 méter magas tanúhegyként. A hegy mai alakja az 1910-ben megindult bányászat következménye.

A hegy nemcsak csodálatos természeti képződmény, hanem gazdag régészeti lelőhely is. A hajdan mocsárvidékkel körülvett meredek falu vulkanikus kúp már időszámításunk előtt természetes erődként nyújtott védelmet és otthont a neolit-, a bronz-, és a vaskor népeinek. A római Pannónia lakói már szőlőt termesztettek a hegyen. A középkorban Ságsomlónak nevezték, és a helyi monda szerint egy félig elkészült vár maradványait rejtette. II. (Vak) Béla király ugyanis várat szeretett volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták beszélni róla. Miután a király nem engedett, azt bizonygatták neki, annyira magas a hegy, hogy lehetetlen ott építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót aztán addig vezették körbe-­körbe a hegyoldalban, amíg elfáradt, és letett tervéről.

A rendszeres kőbányászat során előkerült mintegy 9000 darab régészeti leletből a bánya tulajdonosai magán múzeumot rendeztek be. A tárgyakat Dr Lázár Jenő a bányatársaság egyik tulajdonosa restauráltatta.  „A Lázár gyűjtemény” sokáig Celldömölk egyik nevezetessége volt, melyet 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum vett kezelésbe. Az eredeti kiállítás egy része, ma a Sághegyi Múzeumban látható.

A kiállított bronzkori emlékeken, és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga másolata is megtalálható a múzeumban.

1891-ben Eötvös Lóránd hat helyen végzett méréseket két tanársegédjével. A mérések hitelesítéséhez ideális hely volt a Ság-hegy szabályos alakja, mivel számításokkal is igazolni tudták a mérések valódiságát. Az Eötvös inga továbbfejlesztett változatait későbbiekben a gáz és olajkutatásban is eredményesen használták.

A hegyen 1910-ben megindult bányászat jelentős változásokat hozott. Megnyitásától 1958-as megszűnéséig Közép Európa egyik legjelentősebb bányájaként működött. Ezen idő alatt mintegy 1,7 millió vagon követ termeltek ki.  A hegy jelentős részét lebányászták. A kitermelés után viszont egy csodálatos természeti látványosság maradt ránk, amit ma mindenki csak kráterként ismer. A bányászat következtében betekintést nyerhetünk a hegy belsejébe. A bazaltkitermelés folyamán láthatóvá vált a vulkán egykori krátere, ezáltal bemutatható lett a hegy 5 millió éves geológiai története.

 

A hegy története nem lenne teljes a szőlő és borkultúra nélkül. Mint sok mindenben a szőlőművelésben is a rómaiakig kell visszamennünk. Nem sok ilyen hagyományunk van de a szőlőművelés, a szőlő és borkultúra a rómaiaktól napjainkig hol jelentősebben, hol kevésbé jelentősen de végigkíséri történelmünket.

Az első írásos emlék 1642-ből származik, de található olyan pincegerenda is, amibe az 1562-es, vagy más források szerint az 1467-es évszámot vésték. A hegyen a szőlőművelést és a hegyközösségi életet az 1734-ben leírt „A Sági Hegységnek törvényei„ szabályozták először. Ez a dokumentum országosan is páratlan jogszabálygyűjtemény.

Richard Bright angol orvos és geológus szerint 1815-ben „a hegyen jó bor terem”. És rögtön hozzátehetnénk nem csak jó bor hanem gyógy bor is a Ság hegyi. Közjegyzői okirat tanúsítja, hogy a német vaskancellárnak Bismarcnak is a kedvenc itala volt a hegy leve, ezzel kúrálta a gyomorbaját. A 19. században a magas savtartalmú borokat Bécsben és Európa több patikájábanSagveiner néven árulták. A nemes savakban gazdag bort elsősorban savszegénységben szenvedő gyomorbetegek vásárolták, de  vesetisztító hatása miatt mindenkinek ajánlották. Népi nyelven vesemosónak nevezték a sági bort. A borra azóta is a testes, savas, kicsit savanykás, jelzőket ragasztják.

 

A Ság hegy természeti és Tudománytörténeti értéke mellett tájképi értéke és szépsége is egyedülálló. A Ság hegyet 1975-ben nyilvánították védetté, és ezzel létrejött Magyarország egyik legkisebb és Vas megye első természetvédelmi körzete, amely az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A Ság hegyen számos olyan növényfajjal találkozunk, amelyek Nyugat-Dunántúl más vidékein ritkán fordulnak elő (tavaszi hérics, leánykökörcsin stb.) Jellegzetes a hegy madárvilága: vércsék, baglyok, rendszeresen fészkelnek itt, de megfigyelték már a kuriózumnak tekinthető kövirigó jelenlétét is. E nem mindennapi érték könnyebb megismerésének segítségéül 1989-ben megnyitották a madártani és geológiai tanösvényt.

(Kérjük, hogy a Tájvédelmi Körzet növényeit, állatait ne gyűjtse és más módon se károsítsa! 

A meredek, omlásveszélyes sziklafalakat ne közelítse meg! 

Köszönjük, hogy ügyelt a rendre és tisztaságra!)

 

 

Nem feledkezhetünk el a Ság hegy már messziről látható emlékművéről, a Trianoni keresztről. Az 1920-as Párizs melletti Kis Trianon Kastélyban aláirt Magyarországot megcsonkító békeszerződésre emlékeztetve, 1934-ben avatták fel. A költségeket a környező községekben folytatott gyűjtés és a bányatulajdonos nagylelkű adományai fedezték. A kereszten a következő felirat olvasható:

NAGYMAGYARORSZÁGÉRT Kemenesalja népe 1934.

A kereszt napjainkban díszvilágítást kapott így az utazó most már éjjel is láthatja ezt a monumentális emlékművet, mely a trianoni békediktátum legnagyobb magyarországi emlékeztetője.

 

Fürdő

Fürdõzés minden generációnak a „Vulkán Erejével”

Kivételesen gyönyörû környezetben, az ötmillió éves vulkanikus hegy, a Ság lábánál fekszik a celldömölki Vulkán Gyógy- és Élményfürdõ, ahol mintegy 1.600 m2 vízfelület áll az érkezõk rendelkezésére.

Nyolc medencében érezhetik a látogatók a víz megújító, gyógyító hatását. A teljesen fedett medencék között található egy 25 méteres, hatsávos úszómedence (26-27 °C ), egy tanmedence (32 °C ), szauna merülõmedencével. Ezek mellett a fürdõ zárt udvarán lévõ gyógyvizes gyógymedence, valamint a 80 m2 fedett és 80 m2 nyitott részbõl álló gyógyvíztartalmú termálvizes medence egész évben látogatható. A szabadban gyerek csúszdamedence, kisgyermek-pancsoló és egy 560 m2 vízfelületû élménymedence buzgárokkal, szökõkutakkal, örvénnyel és hidromasszázs elemekkel várja a vendégeket szezonális nyitva tartással.

A fürdõ „Cell-4”-es kútjának vízét 2007 õszén „Celli Vulkán Gyógyvíz” néven törzskönyvezték. Ez megteremtette a gyógyászati tevékenység indításának alapját. A magas nátrium-hidrogén-karbonát tartalmú gyógyvíz legjobb hatását a mozgásszervi panaszok gyógyításában fejti ki. A mai normáknak megfelelõen akadálymentesített fürdõben 2008. februárjától felkészült egészségügyi szakszemélyzet széleskörû fürdõgyógyászati kezelésekkel (gyógyvizes medencefürdõ, gyógyvizes kádfürdõ, súlyfürdõ, víz alatti vízsugármasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna, szénsavas kádfürdõ, iszapkezelés, orvosi gyógymasszázs és 19 év kor alattiak gyógyúszása) várja a gyógyulni vágyókat.

A fürdõ- és gyógyászati szolgáltatások mellett megtalálhatók a vendéglátóipari-; szépségápolási- és egészségmegõrzõ szolgáltatások is (büfé; fodrászat; manikûr; pedikûr; szolárium; frissítõ masszázs; aerobik, stb.). Az emeleti konferenciaterem kiállításoknak; konferenciáknak ad helyet.

A létesítmény napi-,délutáni és esti belépõjeggyel, 2 órára szóló „úszójeggyel”, valamint elõre váltott bérlettel látogatható.
Az épület és a víz tisztaságának megõrzése végett a medencetér csak papucsban látogatható, illetve az úszó-, valamint tanmedencében az úszósapka használata kötelezõ!
A fürdõzésen kívül a sportolási lehetõségek is adottak: az úszómedence versenyúszásra is alkalmas, tanmedencében egyéni- és kiscsoportos keretek között folyik az úszásoktatás, de búvárok és szinkronúszók is tartanak edzéseket.A szabadtéri medencék mellett homokos strandröp- és kézilabdapálya várja a labdasportok kedvelõit.

A fürdõ tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthetõ, amit a 

 

 

web counter free

 

 

 ránként induló helyijáratos buszok biztosítanak. A parkosított környezetben lévõ fürdõbe látogatóknak kikapcsolódási lehetõséget nyújt a Ság hegy természeti környezete, kráterének látványa pedig Európában is egyedülálló.

Celldömölk Vas megyei kisváros a Szombathelyi püspökségben.      A XIII. századi dömölki bencés apátság már a XVI. század előtt látogatott búcsújáró hely volt. Csodatevő hírében álló kegyszobrát a törökök elől menekítették északabbra, a Duna mocsaraitól is védettDénesd községbe. (Az apátság a török uralom alatt elpusztult.)      A XVIII. századi újrakezdés (1720) után Koptik Odó dömölki apát magával hozta az ausztriai Máriacellből az ottani kegyszobor másolatát, amelynek egy kis kápolnát, mellette pedig magának egy remetelakot épített a dömölki határban. A mai kegytemplom a XVIII. század közepén épült meg. Benne máriacelli mintára a kegyszobor és az oltár fölé kősátrat emeltek. Ebben az időben kútásás közben az egyik munkásra nehéz kő zuhant, ám a halálból Szűz Mária közbenjárására megmenekedett. (Ezt az ún. alapító csodát egy korabeli mennyezetfestmény örökíti meg a Mária-múzeumban.)      A főoltáron, a kegykápolnában fogadalmi (votiv) képek és adományok láthatók, ezek jórészt XIX. századiak. A sekrestyében vannak a korabeli Magyarország fapajzsra festett Mária-kegyképei. Ezeket 1748-ban, a templomszentelési körmenetben hordozták.      Az egyik legszebb barokk búcsújáró templomunkban figyeljünk fel - a fogadalmi képek mellett - a szentélyben elhelyezett XVIII. századi festményre, amely Szent István király és Boldog Gizella esküvőjét ábrázolja.      A kegytemplom mellett van a XVIII. századi bencés apátság épülete, homlokzatán Mária szobrával. Könnyen megközelíthető innen a Kálvária, amelyet 1755-ben Liptay János ezredes építtetett. Felső részén nyitott fülkében a Kálvária-jelenetet látjuk. A templom előtti téren Szentháromság-szobor áll, talapzatán Szent István, Szent László, Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobraival. A település szélén a középkori bencés apátság romjai kényelmes sétával elérhetők. A romtemplom szentélyében középkori falfestmények nyomait látjuk.      Kissé távolabb esik már a Celldömölkkel egybeépült A 1 s ó s á g római katolikus temploma, amely a XVIII. század elején épült. Alsóság szélén, a Ság-hegy természetvédelmi területét érdemes felkeresni. A Ság-hegy vulkanikus krátere geológiai érdekesség.      Celldömölk két irányból is megközelíthető vasúton: a Győr - Szombathely, illetve a Budapest- Veszprém- Boba vasútvonalon. A kegytemplom közvetlenül az állomás szomszédságában van. Közúton Győr irányából a 83-as úton Pápa felől, a 8-as főútról pedig a Sárvár irányába letérő 84-es úton érhető el. (Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 47-48.old.)

Római Katolikus Plébánia Hivatal 9501 Celldömölk Koptik O. u.9. Pf.165 Tel./Fax:  95/420-135

A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.80.old. Ó kiscelli Szent Szűz, ó szép Boldogasszony! Engedd, hogy jóságod bennünk dalt fakasszon. Téged dicsőítünk, Téged áldva áldunk, Téged királynénkká újból kikiáltunk. Ó kiscelli Szűz Mária, édesanyánk, pátrónánk, Oltárodról kegyes szívvel nézz le ránk. Kedves kegyhelyedre hoztuk el szívünket, Jajjal-bajjal küzdő harcos életünket. Tekintsd meg sorsunkat, lásd meg baját-búját, Változtatsd békére benső háborúját. Ó kiscelli Szűz Mária, édesanyánk, pátrónánk, Oltárodról kegyes szívvel nézz le ránk. Irgalmad hatalmát sokszor megmutattad, Az elmerülőknek szent kezed nyújtottad Minket mélység szédít, minket örvény rángat, Emeld ki a vészből, süllyedő hazánkat. Ó kiscelli Szűz Mária, édesanyánk, pátrónánk, Oltárodról kegyes szívvel nézz le ránk.   (Forrás: Nagy József: Celldömölk. Római Katolikus Plébánia, Celldömölk, 1996., 41.old.) Szentmisék Rendje: Vasárnap és ünnepnap: 7, 8.30, 10, és 18.30 órakor  Hétköznap: (téli időszakban 18.00) Hétköznap: 7.30 és 18.30 (téli időszakban 18.00) Nagy József: A celldömölki búcsújáróhely kialakulása (Celldömölk, 1996)

Nevezetességek, látnivalók

Reméljük, hogy a nálunk eltöltött idő kellemes kikapcsolódást és sok szép élményt jelent majd Önöknek. Szeretnénk, ha jól éreznék magukat Kemenesalján, Celldömölkön és a későbbiek folyamán újra ellátogatnának hozzánk. Városunk szeretettel várja vendégeit!

 Vulkán fürdő  2005 őszén adták át Kemenesalja legnagyobb és legmodernebb termálfürdőjét, a Vulkán fürdőt. A Vas megye keleti részén, a festői szépségű Ság hegy lábánál lévő fürdő egész évben színvonalas szolgáltatásokkal várja a pihenni, sportolni és felfrissülni vágyókat. Az 1.200 méter mélységből nyert, fürdésre alkalmas, elismert gyógyvíz oldott anyagokban ( főleg nátrium-hidrogén-karbonátban ) gazdag, ideális mozgásszervi panaszok kezelésére. A Vulkán fürdő 6 sávos, 25 méter hosszú úszómedencével, jakuzzi és ülőpados medencével, finn, gőz, valamint infraszaunával és a nyári hónapokban szabadtéri-stranddal várja vendégeit. A szezonálisan üzemelő medencék (gyermek csúszdamedence; bébi-pancsoló; és kültéri élménymedence) mellett egy strandröplabda és –kézilabdapályát használhatnak mérsékelt belépőárak mellett a fürdőlátogató

Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet  A Sághegy egy 5 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva települt. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként őrzi az alsóbb laza képződményeket. A síkságból kiemelkedő kettős csonka kúp lankáján még a pannóniai beltó homokos üledékeit találjuk. A meredekebb lejtőkön a kráterekből kiszórt vulkáni tufa, a függőleges sziklafalakon a bányászkodás után visszamaradt lávapadok és kürtőkitörések tanulmányozhatók.

Sághegyi Múzeum  A Ság hegy természeti világa, hely- és kultúrtörténete állandó kiállításon tekinthető meg a múzeumban. Nyitva tartása: nyári turisztikai szezonban kedd-péntek: 10:00 - 16:00, szombat: 10:00 - 14:00.

Történelmi Borvidék  A Ság hegy a Somlói Történelmi Borvidék részét képezi. Uralkodó fajták: olaszrizling, Sauvignon, Chardonnay. Kóstolja meg a kitűnő minőségű, magas savtartalmú Ság hegyi fehérborokat a hegyen található fogadókban, pincékben.

Geológiai és madártani tanösvény  A Ság hegyen kiépített tanösvények vezetik körbe az érkező turistákat és  táblák segítségével mutatják be a hegy keletkezésének történetét és annak gazdag növény és állatvilágát. Színes képek és leíró szövegek tájékoztatják az érdeklődőket Magyarország legfiatalabb tűzhányójáról.

Trianoni emlékmű   A 291 méter magas Ság hegy tetején áll a Trianoni-emlékkereszt, melyet 1934-ben adakozásból és a bazaltbánya tulajdonosának nagylelkű adományozásából állítottak a trianoni békeszerződések emlékére.

Eötvös Emlékoszlop és Bányászati Emléktáblák  A Ság hegyen emlékoszlop állít méltó emléket Eötvös Loránd munkásságának. Eötvös itt tökéletesítette a később róla elnevezett ingáját, melynek segítségével a talajban lévő ásványi anyagok összetételét lehet tanulmányozni. Az inga hiteles másolata ma is a Sághegyi Múzeumban tekinthető meg. A hegyen a turistaútvonalak mellett több emléktáblát állítottak, melyek a hegy keletkezésének történetét mutatják be, valamint az itt folytatott bazaltbányászat emlékét őrzik.

Román stílusú Romtemplom  Celldömölk legrégebbi temploma a XIII. században román stílusban épült templom, melynek maradványai még ma is megtekinthetők a város nyugati határában.

Szűz Mária Római Katolikus Kegytemplom  1748 őszén mintegy 50.000 hívő jelenlétében adták át a Csodatévő Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templomot, melynek tornyai csak 1764-ben készültek el. Építése és a városi hitélet felvirágoztatása szorosan összefűződik Koptik Odó apát nevével. Az 50 méter hajóhosszú templom a város központjába épült, közvetlen szomszédságba a Bencés Apátsági épülettel, a Kálvária épületével és a Szentháromság szoborral.

Tárház  A templomban, az igényesen kialakított Tárházban állandó kiállítás várja az idelátogatókat, bemutatván az ősi kegyhely fennmaradt, többszáz éves kincseit.

Bencés Kolostor épülete  1760-ban kezdték építeni, s eredetileg négyszög alaprajzúnak tervezték a Bencés Kolostor épületét. Építését azonban pénzügyi nehézségek miatt nem tudták befejezni, így az épület „U” formájú maradt. Az épületben 50 éven keresztül a város elöljárósága működött, de az ingatlan már újra a Pannonhalmi Főapátság tulajdona, kik az épületben ismét az egyházi élet fellendítését tervezik.

Mária-kút  A  Hollósy téren, a Bencés Kolostor mellett és a Kegytemplommal szemben található a Mária-kút.

Szökőkút és Koptik Odó apát szobra

Kálvária  A kegytemplom keleti falához közel áll a Kálvária épülete. 1755 körül építtette Liptay János ezredes, aki miután nyugalomba vonult, Kis-Máriacellben telepedett le. Az épület 2003-ban került felújításra a Széchenyi Terv pályázata segítségével.

Szentháromság-szobor  A városközpontban, a Szentháromság-parkban áll a Szentháromság-szobor.

Alsósági Szent Miklós Római Katolikus Plébániatemplom  A XV. században építették. A reformáció idején az evangélikusoké lett, majd a romos épület 1732-ben került vissza a katolikusokhoz.

Izsákfai Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom 1798 és 1803 között építették klasszicista stílusban. Bejárata mellett világháborús emléktáblát helyeztek el. 

Celldömölki Evangélikus Templom  1744-ben szentelték fel. A templom mellé 1820-ban archívumot építettek, amiben a Dunántúli Egyházkerület levéltárát és könyvtárát helyezték el. 1897-ben az alapok és az északi fal egy részének megtartásával új épületet emeltek.

Alsósági Evangélikus Templom  Az Alsósági Evangélikus Templomot 1863-ban építették.

Református templom  A Celldömölki Református Templomot 1937-ben építették.

Mozdonyskanzen  A celldömölki vasútállomáson az érdeklődők három, teljesen felújított gőzmozdonyt tekinthetnek meg. A szépen rendben tartott parkban kiállított mozdonyok és vagonok egész évben ingyenesen látogathatók.

Zsolnai-Kút a Kegytemplom mellett

Celldömölki-tó  Celldömölk város határában a Sági út mentén található (Celldömölkről Alsóság felé vezető út mellett). A tó kialakulása a XX. század elejére tehető (bányató).  Átlagos mélysége 1,8-2 méter, de néhol 7-9 méter mély kutakat is találunk benne. Ezen kutakból feltörő víz táplálja a tavat egész évben. A szabdalt partú mesterséges tó partját nádasok, bokrok, ligetek teszik változatosabbá. A tó népszerű horgászhely, környéke kedvelt pihenő park. Kezelő: Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége.

I. Világháborús emlékmű a Széchenyi utcában.

 II. Világháborús emlékmű  

 Pannónia – Ring, Ostffyasszonyfa  A Celldömölktől 14 kilométerre található, 4.740 méter hosszú pálya, motor-, gokart- és autóversenyzésre is rendkívül kedvelt. A Ring egész évben nyitva áll a látogatók elött. Étkezési lehetőséggel, campinggel. 

 Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum, Egyházashetye

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1750 körül épült barokk szülőházában emlékmúzeumot rendeztek be a költő tiszteletére: néhány használati tárgya, családi bútorok, könyvek, képek és egyéb dokumentumok láthatók. Egyházashetye Celldömölktől 13 km-re fekszik.

Weöres Sándor – Károlyi Amy Emlékház 

Csöngén, a Celldömölktől 16 Km-re található 480 lelkes kemenesháti községben a Kossuth-díjas költõ szülõi házát pályázati forrásokból újították fel és bõvítették ki úgy, hogy abban Weöres Sándor feleségének, Károlyi Amynak is külön emlékszobát alakítottak ki.

Iszkáz - Nagy László Emlékház 

Celldömölk már az Árpád-házi királyok idején búcsújáróhely volt. A búcsújárás története szorosan összefonódik a Ság hegy tövében alapított bencés apátsággal. Bár a Szűz Mária tiszteletére épített dömölki apátság alapításáról és alapítójáról nem maradt fenn írásos emlék, keletkezése feltehetően II. Béla király idejére tehető. Gótikus stílusban épült templomának romjai még ma is állnak.

     Az apátságban élő bencés szerzeteseknek köszönhető, hogy Dömölk már a középkor évszázadaiban búcsújáróhellyé vált. A pannonhalmáról érkezett szerzetesek egy Szűzanya szobrot hoztak magukkal, melyet az egyház csodatevő szobornak ismert el. Kivált a környéken élők zarándokoltak ide a Szűzanya tiszteletére.

     A török hódoltság idején a klastrom pusztulásra ítéltetett. A templom kegyszobrát egy bencés szerzetes azonban a csallóközi Dénesd település templomába menekítette, mely azóta is ott található. A szobor nélkül maradt dömölki templomból elmaradoztak a zarándokok.
A dömölki apátság éledezése az 1720-as években indult újra, amikor is Sajgó Benedek főapát Dömölkre látogatott, majd látogatását követően Lancsics Bonifác rendtagot helyezte az apátság élére. Ő nemcsak a gazdasági hanyatlást állította meg, de felélesztette a zarándoklatot is. A szombathelyi születésű bencés szerzetes a dömölki romtemplom alatti sírboltban nyugszik.

     Az apátság és a búcsújárás újbóli felvirágzása már Koptik Odó, cseh származású pap nevéhez fűződik, aki felszentelése után a világhírű zarándokhelyen, Máriazellben volt gyóntatópap. Sajgó Benedek pannonhalmi főapát 1739-ben nevezte ki őt a dömölki apátság élére. Amikor megérkezett Dömölkre, mindössze három szerzetest és elkeserítő körülményeket talált.

     Koptik Odó a Kemenesaljára magával hozta a máriazelli kegyszobor hiteles másolatát, melyet egy, a pápai országút mellett építtetett fakápolnában helyezett el. A kápolna és a maga számára kialakított remetekunyhó mellett egy kutat ásatott. A kút ásása közben, a mélyben dolgozó kőműves fejére egy kő esett, de súlyos sérülései ellenére felépült. Gyógyulását a Szűz Mária szobornak tulajdonították. A csodás gyógyulás híre gyorsan terjedt, és hamarosan zarándokok tömege érkezett a csodatevő kegyszoborhoz. Így aztán 1745-ben az akkori győri püspök, gróf Zichy Ferenc hivatalosan is „kegyelminek és csudatevőnek” nyilvánítatta a szent szobrot. Ezt követően volt olyan év, hogy 50 ezernél is többen járultak a csodatevő Mária-szoborhoz. Közben a fakápolnát szombathelyi zarándokok kőből újjáépítették, és a kegyszobrot 1745 novemberében maga a győri püspök helyezte el a megújított kápolnában.

     A kápolna lassan kicsinek bizonyult ahhoz, hogy fogadni tudja a mindenfelől tömegével érkező zarándokokat. Koptik Odó elhatározta, hogy új templomot építtet. Az építkezés 1747 tavaszán el is kezdődött és a következő év őszén már állt is az új templom, benne egy kápolnával a szobor számára. A máriazelli mintára épült Szűz Mária kegytemplom 1748 szeptemberében készült el és ekkor vitték át a kegyszobrot is végleges helyére. A régi, Szent Annáról elnevezett kápolna ezzel elvesztette jelentőségét. Bár 1825-ben még felújították, 1865-ben egy itt zajló hadgyakorlat idején Ferenc József lebontatta. A mellette lévő szentkutat meghagyták és később helyre is állították.

     II. József uralkodása idején a helyzet ismét súlyosbodott, hiszen az uralkodó sorra oszlatta fel a rendeket. Az akkori püspök, Szily János támogatásáról biztosította ugyan a kiscelli bencéseket, de ő sem tehetett semmit. 1787. január 24-én a rendet feloszlatták.

     1802-ben a bencés rend visszaállítását követően a Koptik Odó által kijelölt utat folytatták az apátság vezetői, egészen az 1950-es újbóli rendfeloszlatásig.

     Az 50 méter hosszú és 21 méter széles Szűz Mária kegytemplom latin kereszt alakú. Két, 40 méter magas barokk tornya a templom nyugatra néző homlokzatából emelkedik ki. A főkapun a templomba lépve lenyűgöző a látvány. A hosszú főhajó elején található a kegykápolna a Boldogságos Szűz csodatevő szobrával. A kegytemplom ajtaja mindig nyitva áll a látogatók előtt.

     Ha a kegytemplom sekrestyéje melletti teremből kilépünk, egy falépcsőn eljutunk a kincstárba, vagy ahogy ma nevezik, aTárházba. A kincstár falait Schweichard osztrák festő képei díszítik. A freskók a 18. században készültek. A Tárház gyűjteményének legértékesebb darabjai az a két, 17. századból származó szekrény, melyek számtalan, az évszázadok alatt összegyűlt emléktárgyat, hálatárgyat rejtenek.
     A Szűz Mária templom közelében találjuk az 1750-es években, Liptay János ezredes által építtetett Kálváriát. Ez a barokk műemlék a nyugalomba vonult ezredes bencés rend iránti hálájának ékes bizonyítéka.

     A templom melletti bencés apátság épületét 1760-ban kezdték el építeni. A barokk stílusú kolostor végül 1770-ben készült el. A sokáig a Polgármesteri Hivatalnak otthont adó épület ma ismét a Pannonhalmi Főapátsághoz tartozik. A kegytemplom, a mellette fekvő bencés kolostor és a Kálvária épületegyüttes a magyarországi zarándoklatok és a bencés szerzetesek egyik legjellegzetesebb emlékcsoportja. A magyar Máriazell méltó állomása a közép-európai zarándokútnak, a Mária útnak. Az 1400 kilométer hosszú útvonal száznál is több Mária kegyhelyet köt össze és az aus

Kemenesalja szellemisége: Illés Erika szobrászművész új alkotása Celldömölk

Saját szoba az égbolt alatt